133+: 29,0%100-132: 49,5%Tisza többség: 78,5%nincstöbbség3,8%100-132: 16,5%133+: 1,2%Fidesz többség: 17,7%78,5%Tisza többség133+: 0,0%100-132: 14,6%Ellenzéki többség: 14,6%nincstöbbség3,9%100-132: 72,4%133+: 9,0%Fidesz többség: 81,4%81,4%Fidesz többség

Választási barométer

Utolsó frissítés: 2026. április 1.

A 2026-os országgyűlési választás eredményének becslésére továbbra is a közvélemény-kutatások szolgálnak a legbiztosabb információval. Ezeknek a felméréseknek azonban mindig van némi bizonytalansági faktora, amelyet a hibahatár meglétével szoktak tudatosítani az olvasókban. Ezt a bizonytalanságot szemléltetve és áthidalva egy olyan valószínűségi mandátumszimulációt mutatunk be itt az oldalon, amely az egyes kutatások hibahatárait is figyelembe veszi. A pontos és részletes módszertani leíráshoz kattints a következő linkre:
A mandátumszimuláció módszertana

Fontos kérdés, hogy a közvélemény-kutatási adatokból aggregált mandátumszimuláció mennyire megbízható? Mennyire képes valóban előre jelezni a választás végeredményét? Ehhez érdemes megnézni, hogy milyen eredményt adott volna ugyanez a módszertan a 2022-es választásokat megelőző közvélemény-kutatásokra alapozva. Ebből pedig az látszik, hogy akkor a Fidesz győzelmi esélyét tette 80 százalék körülre ez a mandátumszimuláció!

Play

A mandátumszimuláció január végi eredményeiről és a számítás hátteréről bővebben a Partizán Adatpont című műsorában beszélt Kovalcsik Tamás, a Partizán adatelemzője és a Választási Földrajz alapító-szerkesztője. A műsorból kiderül, hogy miért van szükség egyáltalán mandátumszimulációra, hogy milyen értékeket mutatott volna ez 2022-ben, illetve, hogy ma hogyan súlyozzuk a különböző intézetek számait.