A mandátumszimuláció részletes módszertana

A főoldalon látható valószínűségek egy több lépésben megvalósuló, előre meghatározott módszertan alapján számítódnak, melyet az alábbiakban részletezünk.

1. A felhasznált közvélemény-kutatók köre

A vizsgálatba bevontuk a hat - rendszeresen pártpreferencia-méréseket publikáló kormányfüggetlen intézetet (21 Kutatóközpont, Medián, Závecz, Publicus, Republikon, IDEA), illetve a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásait is. A kormányközeli intézetek ilyetén történő kezelése indokolt, mivel:

• Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a közvélemény-kutatások a mai politikai verseny eszközkészletének részét képezik, így azok sok esetben inkább a választók befolyásolására alkalmasak, mintsem a valódi helyzet bemutatására. Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Nézőpont egy sajátos módszertannal próbálja megbecsülni a látens-Fidesz szavazók számosságát. Tehát azokat a választókat, akik nem vallják magukat Fidesz szimpatizánsnak, de a kormánypárt a választási kampány utolsó napjaiban tudja őket mozgósítani. Így a Nézőpont nem is a többi intézet által használt “teljes népesség” vagy “biztos szavazók” adatsorait teszi közzé, hanem az úgynevezett “legvalószínűbb listás eredményt”.
• Ez pedig nem teljesen alap nélküli, hiszen az Orbán-rendszer 16. évében nem szabad, és nem is lehet figyelmen kívül hagyni az állam és kormánypárt teljes összefonódásából fakadó torzító hatásokat. A Fidesz kimeríthetetlen állami erőforrásokkal való rendelkezése miatt a pálya igencsak lejt Orbánék felé, így habár a Nézőpont minden valószínűség szerint elsődlegesen politikai feladatot lát el, sajnos nem teljes alaptalan a módszertanuk.
• Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az egyéb kormányközeli intézetek miért nem kerültek bele a mandátumszimulációba. Erre több, egymással összefüggő magyarázattal tudunk szolgálni. Egyrészt feltűnő, hogy azok a kormányhoz köthető intézetek, amelyek rendszeresen pártpreferencia felméréseket publikálnak, akkor kezdtek el megszaporodni, amikor már a meglévő közvélemény-kutatások aggregált adatai is a Tisza előnyét jelezték előre. Felmerül tehát a gyanú, hogy az Alapjogokért Központ és a XXI. század Intézet pont ezen aggregátorok átlagainak befolyásolására kezdett el felméréseket publikálni. Másrészt van két intézet, a Real-PR93 és a Társadalomkutató, amelyek felmérési eredményeit szintén nem vettük figyelembe. Ezekben az esetekben ugyanis felmerül az úgynevezett push-poll, azaz a közvélemény befolyásolására irányuló kérdések alkalmazása. Harmadrészt a Századvég pedig sajnálatos módon nem publikál rendszeresen pártpreferencia felméréseket.

2. A közvélemény-kutatások súlyozása

Fontos elemét képezi a szimulációnak az, hogy az egyes intézetek felmérési számait nem egyenlő súllyal veszi figyelembe. Ezt a korábbi választási eredmények becslésének eltérő mértékű pontossága indokolja. A következő táblázat első három oszlopából ugyanis kiolvasható, hogy az egyes intézetek átlagosan (a négyzetes eltérést figyelembe véve) mekkorát tévedtek az adott választáshoz legközelebb eső felmérésükben, a legalább 5 százalékot elérő pártok támogatottságait tekintve.

A súlyozott átlagnál nagyobb arányban vettük figyelembe az időben hozzánk közelebb található választások eltéréseit (EP24: 45%, OGY22: 33%, OGY18: 22%), így alakult ki az egyes intézetek súlya. Itt azonban fontos kiemelni, hogy két intézet esetében nem volt teljes az előző választási eredményekkel való összehasonlítás.
A Republikon EP-választást megelőző legkésőbbi nyilvános pártpreferencia mérése 2024. április végi volt, így azt nem vettük figyelembe. Az ő esetükben 60-40 százalékban számoltuk a 2022-es és 2018 országgyűlési választások eredményeitől való eltérésüket.
A 21 Kutatóközpont pedig ezzel szemben eddig csupán egy, a legutóbbi EP-választást megelőzően közölt nyilvános pártpreferencia adatokat, amelyek viszont meglehetősen pontosnak bizonyultak.
Ez utóbbi esetben pedig az egyetlen és nagyon pontos mérés úgy alakítaná a módszertan alapján az intézetek súlyait, ami aránytalanul nagy szeletet biztosítana a 21 Kutató számainak (kétszer nagyobb súllyal jelenne meg, mint a Medián és négyszer-ötször akkora súllyal, mint a Republikon). Így egyetlen helyen, itt nyúltunk bele manuálisan a súlyok kiosztásába, és a 21 Kutatóközpont súlyát a korábban szintén elég pontosnak bizonyuló Medián szintjére állítottuk be. Az egyes súlyokat a súlyozott átlagos négyzetes eltérések reciprokai alapján állítottuk be.
A reciprokok arányában pedig meghatározható, hogy a 10 ezer szimulációból egyes intézetek hány darabot “kapnak”, vagyis hogy az adott intézet adataiból hány darab szimuláció készül.

3. A szimulációs támogatottságok meghatározása

Egy közvélemény-kutatásra tehát ezer és kétezer közötti számban szimuláljuk a belföldi országos választási eredményeket. Erre a nagy számra azért van szükség, mert egy felmérés sem tud biztosan egy pontos támogatottságot állítani, ezért is használják folyamatosan a hibahatár fogalmát. Ez azt jelenti, hogyha egy felmérés egy párt támogatottságára 45 százalékot ad, akkor az a valóságban lehet akár 46 vagy 43 százalék is (de 30 százalék már nem). Ennyi bizonytalanság származik abból, hogy nem a teljes népességet, hanem csak egy bizonyos részét kérdezik meg.
A szimuláció ezt a hibahatárt hivatott szemléltetni azzal, hogy a hibahatár által meghatározott terjedelmen belül közel normál eloszlású valószínűségi mezőben helyezi el a pártok támogatottságát. Magyarul minden egyes szimulációban más-más lesz a pártok támogatottsága, de az nem lép ki a felmérésből következő (a hibahatárok által meghatározott) terjedelmekből. Természetesen mivel ezekben a valószínűségi mezőkben való elhelyezés a pártok támogatottságánál egymástól függetlenül zajlik, a végeredményt súlyozni kell aszerint, hogy az éppen kialakult támogatottsági értékek az eredeti felmérés összegétől mennyiben térnek el. A Gauss görbétől (normál eloszlástól) való esetleges eltéréseket is ez okozza.
Az egyes intézetek 2026. januári felméréseiből szimulált Tisza támogatottságokat például a következő valószínűségi görbék (hisztogramok) mutatják be. Vízszintes tengelyen van ábrázolva a Tisza támogatottsága, míg a függőleges tengelyen az, hogy az adott felmérés szimulációi mekkora arányban tartalmazták az adott támogatottságot. Ebből pedig látszódik, hogy az adott felmérésben lévő értékek szerepelnek a legnagyobb arányban, de a kutatásból még azon kívül számos egyéb támogatottság is következhet.

4. A kerületi eredmények meghatározása

A hazai egy vegyes választási rendszer, amelyben a 199 képviselőből 106 egyéniben szerzi meg a mandátumot, míg 93 a párt- vagy nemzetiségi listák alapján. A következő lépés során a 106 egyéni képviselő elosztását határoztuk meg.
Ehhez a 3. pontban kiszámolt szimulációs támogatottsági számokat használtuk fel arra, hogy minden egyes szavazókörre becsüljünk egy eredményt. Mégpedig úgy, hogy az adott szavazókör 2024-es EP-választási eredményéhez hozzáadtuk az EP-választás országos eredménye és a szimulált támogatottság közötti változást.
A Tisza támogatottság esetében azonban ettől eltérő eljárást volt szükséges alkalmazni. A Tisza ugyanis a legtöbb az EP-választáson még a szavazólapon lévő ellenzéki párt támogatóit már maga mögött tudhatja. Ezen pártok támogatottsága pedig térben nem egyenletesen oszlottak el, így a Tisza 2024-es kiinduló eloszlását úgy határoztuk meg, hogy a Fidesz, a Mi Hazánk, a DK és az MKKP szavazatain kívüli támogatottságot összegeztük (rajtuk kívül ugyanis vagy nem indul el más, vagy érdemi támogatottsággal nem rendelkezik). Ehhez pedig még hozzáadtuk azt a szavazatmennyiséget is, amivel a DK és az MKKP az adott felmérés szerint csökkent a 2024-es adatokhoz képest.
Ezzel kezelni tudtuk például azt az eltérést, amely Csongrád-Csanád megye 4-es kerületében volt, ahol a Mindenki Magyarországa Néppárt (Márki-Zay Péter pártja) 11 százalékot ért el, de a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt szinte elsőként állt be Magyar Péter mögé, így feltételezhető, hogy támogatóinak egy jelentős része is a Tiszát fogja támogatni 2026-ban.
A szavazóköri eredményeket azonban tovább súlyoztuk aszerint, hogy az adott településtípusra az adott intézet milyen pártpreferenciákat tett közzé. Ezzel az adott kerület településszerkezete is figyelembe lett véve a mandátumszimuláció során.

A szimulált szavazóköri eredményekből pedig könnyen kiszámolható minden egyes szcenárióra az adott választókerületi eredmény, vagyis hogy a Tisza és a Fidesz listája hány szavazatot kapott.
A szimuláció sokáig nem számolt az egyéni és a listás szavazatok jelentős eltérésével, de a februárban-márciusban megjelent kerületi szintű közvélemény-kutatások arra engedtek következtetni, hogy némely kerületekben ezek eltérhetnek. Így 2026. március 23-án némileg megváltoztattuk a módszertant és a harmadik jelöltekre való esetleges átszavazást és a Tisza jelöltjeinek alacsonyabb ismertségéből fakadó esetlegesen alacsonyabb egyéni szavazatmennyiséget is figyelembe vesszük.
Mindezek mellett, mivel maguk a közvélemény-kutatók is azt kommunikálják, hogy adatsoraikból a biztos pártválasztókat érdemes figyelembe venni, így a fent leírt dátumtól kezdve a szimuláció is egységesen ezeket tekinti kiindulásnak.
Ezeket a módosításokat pedig már a 2026. február 17-étől megjelent felmérési eredményekre alkalmaztuk, mivel a hét általunk elemzésbe bevont intézet ebben a periódusban tette közzé a legfrissebb eredményeit.
Mivel a becslés szavazóköri, majd kerületi alapú, így ezekben az eredményekben már megjelennek a választókerületek aránytalanságából vagy a trükkös határrajzolásból fakadó torzítások.

5. Listás mandátumok meghatározása

A választási törvénynek megfelelően a listákra leadott szavazatokat és a töredékszavazatokat (erről bővebben itt olvashatsz) vesszük figyelembe a listás mandátumok kiosztásánál, annyi kiegészítéssel, hogy manuálisan hozzáadunk 250 ezer voksot a Fidesz-KDNP listás eredményéhez a határon túli szavazatok miatt.
Mindezek mellett csupán 92 listás mandátumot osztunk ki pártlistáról, mivel jelenleg még esélyes egy (roma) nemzetiségi képviselő mandátumszerzése is, akit automatikusan a Fidesz mandátumaihoz sorolunk.

6. A valószínűségek meghatározása

A 3-4-5-ös pontban leírt számításokat mind a 10 ezer szimuláció során elvégezzük, így 10 ezer parlamenti patkó áll rendelkezésre a valószínűségek meghatározásához. A százalékos értékek pedig arra vonatkoznak, hogy a szcenáriók hány százalékában történt meg az adott választási eredmény.